Olivia Asti - Egy délolasz grófnő titkos élete

hogy az örök második csak. Mert amikor Ő eldönti, hogy a NINCS helyett VALAMI legyen; minden egyes alkalommal, amikor eldönti, hogy felhívja, ír neki, találkoznak, mert vele akar lenni, akkor ki mellett dönt és ki ellen? Amikor nappal munka mellett, éjjel alvás helyett csak beszélgetnek és álmodoznak, akkor ki az első és ki a második?… Tovább »

szopás, szívás, nyelés. Mint az élet. Néha térdre kényszerít. De a szemébe nézel. Dönthetsz úgy, hogy elviseled. De akár élvezheted is.... Tovább »

hogy na, igen, végre! Vele lehetne, el tudnám képzelni. Ő lehetne a virtuális, aki valóssá válik. Mert szellemes, intelligens, jó a stílusa, helyesen is tud írni és napokat, éjszakákat átbeszélgettetek már, pattog a szikra, laza, erőlködésmentes a flört, szereted a zenéjét, ő is a tiédet, várod a másnapot… Hogy akkor hogy van az, hogy ilyenkor… Tovább »

aki meg nem, és kézzel-lábbal tiltakozol, szűkszavúan válaszolgatsz, az jön. Az mindig jön. Mindig van. Ha belépsz, elsőként kattint.  Ha udvariasan és normálisan válaszolgatsz, jön. Másnap is. Ha nem is reagálsz már, akkor is. Ha a lehető legtapintatosabban, de határozottan megmondod annak, aki előtte hosszú percekig, órákig, akár napokig magyarázta, hogy mennyire gyönyörű vagy és… Tovább »

a férfiakról az életemben, akik úgy vannak, hogy közben nincsenek, és úgy nincsenek, hogy közben vannak. Azokról, akiknek van létezőjük, de mégis virtuálist akarnak, vagy virtuálisuk van, de nem akarnak mégsem létezőt. És én mit akarok? Valóságosan virtuálist? Vagy virtuálisan valóst? Együtt a kettőt. Jöjjön, ha kell, menjen, ha nem kell. Maradjon … vagy …  Ha… Tovább »